Álmodozva

Ma álmomban minden más volt,
lábam elé hevertek a hegyek,
csak lépegetni kellett rajtuk,
s nem féltem,hogy leesek.

Ma álmomban minden más volt,
táncra kért a kósza szél,
a lábam sem éreztem,hogy fájna,
csak szálltam vele könnyedén.

Ma álmomban minden más volt,
megtaláltam mindent,mi elveszett,
virágokkal fontam körbe,
hogy örökre eltegyem neked.

Ma álmomban minden más volt,
gyöngyként gurultak a könnyek szerteszét,
a mosoly ráomlott a tájra,
és szivárványt kacagott a fény.

Ma álmomban minden más volt,
átöleltek az évszakok,
a hópelyhekből rügyek fakadtak,
s illatoztak a jégcsapok.

Ma álmomban minden más volt,
fátylat takart rám az Isten,
s én engedtem,hogy egy érintése
csillagokkal engem is behintsen.
          Zsefy Zsanett

Az ember nemcsak végig-cselekszi,végig-beszéli és végighallgatja az életet,hanem végig-álmodja is.Mindennek alján gomolyog az álom.S ez éppen úgy élet,mint a cselekvő,a beszélő,a hallgató valóság.
           Márai Sándor

Jó volna ilyen édes-álmosan
ráfeküdni egy habszínű felhőre,
amíg az égen lopva átoson.

Leejtett kézzel,becsukott szemekkel
aludni rajta,lengve ringatózni
acélkék este,bíborfényű reggel.

Felejtve lenne minden lomha kín,
álmot súgna illatosan,ágyam:
vattás-pihés hab,lengő grenadin.

És az Isten sem nézne reám,haraggal,
csak mosolyogva suttogná a szélben:
szegény eltévedt,fáradt kicsi angyal.
             Dsida Jenő: Mosolygó,fáradt kívánság

-Vajon baj,ha az álmok összemosódnak a valósággal?
-Az attól függ,színtartó festékkel színezték-e az álmainkat.Mert ha az összemosódásnál ereszt a színük,kivehetetlen foltokat hagynak a valón.
             Kun Erzsébet