Angyalok városa c.film
Boldog vagyok,mint senki más,
és mégis kedvem volna sírni,
mert jól tudom. Virágnyílás:
egyszerből a sohába nyílni.
Babits Mihály
A könnyek sokfélék......A testi fájdalom könnye bőséges,de nem elég meleg,a bánat könnye forró és szinte nem cseppekben jön,hanem ömlik és zuhogva hömpölyög alá az ujjak között,melyekbe az arc szemérmesen eltemetkezik.Hasonlít ehhez a boldogság könnye,de ez nem rejtőzik el és hamarább elapad.Ezek rokonok,aminthogy rokonok a sírás és a nevetés általában,s rokonok az öröm és a bánat,rokon a szeretet és a gyűlölet.
A düh könnye egészen picike és gonoszul megül a szem sarkában.Néha csak egy van belőle.A meghatottság könnye diszkréten,finoman alácseppen.Nagyon szép a szerelmes asszonyok zokogása és az anyáké.Ezt a kettőt Isten egyenrangúnak veszi az imádsággal.Ezek olyan őszinték és fájdalmasak,mint a gyermekbőgés.Az erőszakos,álnok,apró és szétfolyó könnyeket,az álszenteskedés könnyeit -hogy nyögni kell,míg végre kijön- káromkodásnak számítja.
Annál szebbek a befeléhullók,amelyektől ég a szem és elnehezedik a mell; vigasztalan az öregemberség szüntelenül folydogáló könnye,amely a nyomorúság híg vizéhez hasonlít. Ó,a könnyek sokfélék.
Török Sándor
Nem a sírás és a nevetés a lényeg,hanem az ember,aki sírt és nevetett és annak a valaminek a nagysága a fontos,ami ezen érzések mögött van.
Fekete István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése