mert nincs karácsony,ha magam bezárom és nem teszem ki eléd.
Eleven Hold
Valamikor régen szinte elképzelhetetlen lett volna karácsony,a hozzá kapcsolódó szokások,hagyományok nélkül.Sokaknak még ma is ez a legnagyobb és legszebb ünnep,különböző szertartásokkal,szokásokkal.
December 13-án,a mai nap,Luca napján kezdődnek el a népszokások sorozatai.Szent Luca legendája egészen a IV. századig nyúlik vissza.Mivel nevének napja az akkori naptár szerint az év legrövidebb napja volt,talán a legtöbb babona fűződik hozzá.Neve a Lux vagyis a "fény" szóból származik,nem csoda,hogy nem csak a keresztény áhítatosság,hanem mindenféle mágia és boszorkányság fűződik nevéhez.Elég arra gondolni,hogy Lúcia férfi megfelelője: Lucifer,az ördög latin neve. A néphagyományok szerint,ilyenkor Szent Luca átalakul boszorkánnyá és az emberek, elriasztására különböző fortélyokat találtak ki,ilyen volt a seprű keresztbe tétele az ajtó előtt,a fokhagyma a kulcslyukba,az ajtófélfába kést állítottak stb.E napon semmit se volt szabad kölcsönkérni vagy adni,nehogy a boszorkányok kezére jusson.Ilyenkor jósolták meg a lányok jövendőbelijét is.A legények meglátogatták az ismerősök házait és a házban élőknek jó egészséget,hosszú életet,gazdagságot,boldogságot kívántak,cserébe a háziak ajándékkal köszönték azt meg.Amennyiben az ajándék elmaradt,akkor átkot szórtak a házra.
Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi misén való részvétel (24-én éjfélkor,vagy 25-én napközben).December 24-én hagyományosan a családok böjtölnek (karácsony böjtje) és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát.Ez eredetileg alma,dió,méz és fokhagyma,majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves) végül mákos guba volt,de újabban kialakult hogy hal,illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalra.
A néphagyomány szerint a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnepkor.Az asztal díszítésének és az étkezésnek szigorú rendje volt.A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak.Például az alma az összetartozást szimbolizálja és az ünnepi asztal mellett annyi szeletre vágták,ahányan az asztalt körül ültek.Amilyen kerek az alma,legyen olyan kerek a következő év is.
Régebben a karácsonyi abroszt tavasszal vetőabrosznak használták és abból vetették az első gabonamagvakat,hogy bő termés legyen.A megterített asztalra gabonamagvakat helyeztek és abból adtak a baromfiaknak,hogy jól tojjanak,az asztal alá pedig szalmát tettek,annak emlékére,hogy Jézus jászolban született.Később ezt a szalmát a jószág alá tették,hogy egészséges legyen,de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle,jó termést remélve.Karácsonykor a ház körüli állatokat gondosan ellátták,mivel különös hiedelmek kapcsolódtak hozzájuk.Voltak,akik azt tartották,hogy az állatok karácsonykor beszélni tudnak.
December 25-én következik a karácsonyi ebéd vagy karácsonyi vacsora.A család,esetleg a nagyobb rokonság ilyenkor összegyűlik,hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket..Itthon a bensőséges családi együttlét általában 24.-e estéje (szenteste) míg a nyugat-európai országokban többnyire 25.-e.
A nem vallásos,de keresztény kultúrkörbe tartozók számára a karácsony általában a szeretetet,a családi együttlétet jelképezi.Karácsonykor elterjedt szokássá vált megajándékozni szeretteinket,sajnos mostanában sokszor pusztán fogyasztási lázzá torzul az ünnep hagyományos és valódi lényege.
Régebben a betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott,amely egy több szereplős dramatizált játék volt és az egész országban ismerték,nagyon sok helyen ma is gyakorolják.A falusi betlehemezés legfontosabb eleme a betlehemi pásztorok párbeszédes,énekes játéka volt.A dramatizált játék fő eleme a Kis Jézust imádó három pásztorról szóló bibliai történetre,köztük a nagyothalló öreg pásztor tréfás párbeszédére épült.A betlehemezés fő kelléke egy templom alakú betlehem volt,amelyben a Szent Család volt látható.A pásztorjáték szereplői voltak a kis templomot vivő két angyal,a három pásztor,illetve a szatmári országrészben őket kiegészítette a huszár és a betyár alakja.
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.
Ady Endre
A méltán híres vörsi Betlehem,Európa legnagyobb beltéri Betleheme.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése